Mostanában egy olyan új szoftver létrehozásán töröm a fejem, amely a szalagos emulációra törekszik. Ebből fakadt, hogy kicsit jobban belemélyedjek az analóg stúdiómagnók, orsós magnetofonok világába. Bevallom, a tudásom ezen a téren erősen hiányos. Pályám kezdeti szakaszában még volt szerencsém találkozni stúdiómagnókkal, de aztán gyorsan változott a helyzet, először a DAT-magnók fúrták ki a szalagos magnók helyét, a végső döfést pedig a digitális többsávos rögzítő berendezések adták. Ma már az számít ritkaságnak, ha valaki ilyet használ sávok rögzítésére.

Az egyik nagy kedvencem az analóg magnók terén az AKAI GX 747. Egyszerűen gyönyörű! Azonban hiába gyönyörű, stúdiócélra csak némi jószándékkal alkalmas. Ez ugyanis nem többsávos felvételre van kitalálva. Az összesen négy sáv (kettő sztereó) rögzítését teszi lehetővé. A technikai fejlődés szempontjából a rögzítő és lejátszó fejek már majdhogynem kopásbiztosak, és a felvétel, vagy a lejátszás sem egy mechanikusan elfordítható kapcsolóval történik, mint a régi elődjeiben, de a lejátszási sebesség inkább a mezei hallgatók igényeinek van kitalálva. Stúdiócélra ugyanis a nagy szalagsebesség adja meg a részletgazdagságot a felvételben, de az AKAI csak 19 cm/s és 9.5 cm/s sebességfokozatra képes. Mégis, ha jönne egy jó vétel, nem gondolkoznék rajta, hogy megvegyem. Ezek a készülékek varázslatosak. Vessetek meg, de retróbuzi vagyok.

A stúdiócélra használatos magnetofonok tárháza igen széles, de a ténylegesen erre a célra fejlesztett magnók valójában nincsenek is olyan sokan, mint gondolnánk. Az ilyen eszközök közös jellemzője a nagy szalagsebesség, a 8-16-24 sáv egyszerre történő felvétele, és az alacsony jel-zaj viszony. Ebben a tekintetben a szalagos felvevők eléggé gyengének számítanak digitális társaikhoz képest. Szemben egy 24 bites anyag 144 dB jel-zaj viszonyával a jobb stúdiómagnók 76 dB jel-zaj értéke némileg nevetségesnek tűnhet, de ha meghallgatjuk a 80-as évek zenéit, biztosak lehetünk abban, hogy ez nem veri ki a biztosítékot. A mai zenék már inkább megkövetelik a tisztaságot, mert ott a jel maximalizálása miatt a zaj hangerejét is növeljük egy-egy mastering maximalizáláskor. Ennek ellenére ezeket a készülékeket a mai napig lehet használni, például akkor, ha a hangzásvilágban 20-30 évvel ezelőtti viszonyokat akarunk elérni, mert a zenei anyag stílusa szinte könyörög érte, vagy pont mastering esetén, amikor kissé szaturáltabb végterméket akarunk kicsikarni az erősen digitális jelünkből. Erre még akár egy AKAI is megfelelhet.

Hosszas keresgélés után találtam egy pdf cikket, ahol stúdiómagnók frekvencia átviteli jellemzőiről esik szó. LINK. Ha megnézzük, láthatjuk, hogy a - szalagos magnók másik jelbefolyásoló tényezőjét - a linearitást az alsóbb frekvenciatartományban még hírből sem ismerik. Ezek a készülékek tehát stúdiócélra csak azok számára ajánlott, akik tudják, hogy a magnók a jelet végső soron deformálják, maguk módján alakítják át.

Az átalakulás nem csak a jel-zaj arány, a frekvencia görbe módosulásában csapódik le. Itt van még az úgynevezett WOW-Flutter elnevezésű jelölés is. Ez tulajdonképpen két külön fogalom. Az egyik a szalag nyávogása, azaz, hogy nagyon minimális mértékben a szalagsebesség változik. A másik, hogy a maximális hangerő is módosul, ugyanis a mechanikai alkatrészek nyilvánvalóan alakítják a felvétel, lejátszás közben még ezt is. Természetesen a változás olyan kismértékű, hogy szinte észrevehetetlen.

A jelfolyamot módosítja a szalag minősége is, illetve, hogy a bemeneti hangerő mennyire van túlvezérelve. A szalagos magnók egyik fő előnye, hogy a túlvezérelt jelet csúcsot nem hirtelen vágja meg, hanem azt lekerekíti. Ebből fakadóan a hangzás természetesebb lesz, mint egy digitálisan túlvezérelt jel esetében.

Konklúzióként elmondható, hogy egy ilyen készülék használata macerás, nem követi a modern világ igényeit, mégis olyan ez egy felnőtt ember számára mint gyereknek a LEGO. Kell és kész! Mit nem adnék, ha nekem is lehetne egy ilyen! Eskü, ha valaki megajándékozna egy ilyennel, egész biztosan kiragadna a mély apátiából, egy jóidőre boldog vigyorgó ember válna belőlem.

Ha valakit egy picit komolyabban érdekelne a szalagos magnetofonok világa, javaslom egyszer az életben látogasson el a világszinten is egyedülálló magnetofon múzeumba, ahol szem tutira nem marad szárazon:

http://www.magnomuzeum.hu/

Végül mit tehet az, akinek nincs lehetősége ilyen készüléket vásárolni? Marad a plugin, de biztosíthatok mindenkit, hogy a legjobb emulációk is messze elmaradnak az analóg társaikhoz képest.

További cikkek

Comment Form is loading comments...