Milyen módszerek léteznek a pénzkeresésre? Ahhoz, hogy pénzt keress, az előző írásomban felsorolt fejlődési folyamatok nagy részén át kell esned! Régen volt az már, hogy a harmatgyenge zenéket is el lehetett adni, ma ez már nem jellemző. Nagy a verseny, és technikailag mindenképpen jól kell szólnia a végterméknek! Ha ez a feltétel adott, máris hatalmasat léptél előre!

A nagy kérdés, hogy kinek akarod eladni a zenéd? Ha a külföldről hozott slágerzenék stílusára utazol, nagyon nehéz lesz a dolgod, mert jogdíjat nehezen kapsz a zenéd után. Az első lépések tehát arra irányuljanak, hogy felépítesz egy rendszert! Ha egy vagy a sok közül, akkor a tömeggyártásra kell rámenned, irdatlan mennyiségű zenét kell legyártanod. Igen, jól olvasod: Gyártanod. Ahhoz, hogy nevet szerezz, az egyik módszer, hogy annyi zenét, remixet nyomsz ki magadból, hogy megjegyezzék a neved. Ez sajnos nem elég, az összes fórumon promotálnod kell magad. Nem elég a Youtube, más videómegosztó, zenemegosztó oldalra is fel kell tenned magad. Torrent oldalakon elérhetővé kell tenned egy terjedelmes pakkot, A facebookon rajongókat kell szerezned, állandóan posztolnod kell. Ezek a mellékes folyamatok önmagában egy külön embert igényelnek. Ez a módszer tehát rendkívüli energiát igényel, javaslom egyedül bele se vágj!

A másik lehetőség, hogy egy szűkebb réteg felé irányítod a stílusodat. Kevesebb zenével minőségibb dalokat produkálsz és reménykedsz, hogy valaki felfedez.

Az a tapasztalat, hogy az elektronikus tánczenei alműfajok nagy része alkalmatlan arra, hogy megélj a munkádból idehaza. Ebből fakad, hogy érdemesebb külföld felé irányítanod a megjelenéseidet. Kisebb sikereket elérhetsz de túl sok pénzt ne várj a dologtól!

A munkád jobban megtérül, ha tényleg jól kommunikálsz angolul. Enélkül nem sok értelmét látom a külföldi megjelenéseknek. De ha ügyes vagy, jöhetnek plusz munkák.

Magyar területen jelenleg pusztán elektronikus zene írásából megélni nem lehet. Ehhez kell az is, hogy klubokban zenéljetek, terjesszétek az igét és sok embert érjetek el a zenétekkel. Ez utóbbihoz pedig már a marketing is kell egy olyan ember személyében, aki nyomatja a dalokat. Legyen az egy dj., marketinges haver, bárki, aki hozzátesz az előrehaladáshoz. Nagy mértékben számít, hogy ne légy elutasító semmivel szemben! Engem számtalanszor megkerestek, hogy csináljak zenét megasztárosoknak, faktorosoknak, de mindig nemet mondtam. Azt mondtam, hogy a tehetségkutatók nagyban hozzájárultak, hogy tönkretegyék a magyar zenei lehetőségeket, köszi én ebben nem vennék részt. És ez részben igaz is volt. De nem gondoltam arra, hogy ez a változás sok szempontból előnyös is volt a zeneipar számára. Nekem is az lett volna. Be voltam gyepesedve, szemellenzőt hordtam, nem a pozitív lehetőségekre figyeltem, hanem a negatívra. Ezt a hibát ti ne kövessétek el! Attól, hogy valami számodra elsőre negatív, te még tudsz jót is kihozni belőle, de csak akkor, ha meghagyod a lehetőséget magadnak. Annyi keserű pirulát nyelt zenész van ma Magyarországon, hogy az hihetetlen. Valaki azért sír, mert az EDM egy rakás szemét, semmit nem ér, mégis ez megy a rádióban. Az ő szemszögükből ez egy érthető probléma. Én sem szeretem a mulatós zenét. Azonban ez a vélemény nyilvánítás sokkal inkább ízlésen alapul, mint szakmai szempontokon. Tisztában kell lenni azzal, hogy azok a zenélni vágyók, akik alkotni akarnak valamit, elsősorban a könnyebben másolható zenékkel fognak kezdeni, és ez biztos nem a jazz lesz. Van tehát egy folyamat, amit nem lehet megváltoztatni, és őszintén szólva nem is kell.

Ha te ilyen sírós fajta vagy, kérlek gondolkozz el rajta, hogy ettől jobb lesz-e neked? Ha igazad is van, akkor sem lesz jobb. Ami azt illeti nekem is van szívfájdalmam. Túl sok külföldi zene megy a rádiókban, holott jelentős mennyiségű magyar alkotás is megérdemelné a helyét itthon. Szót kell ejteni róla, de ilyenkor nem hiszem, hogy az előadó a hibás.

Visszatérve az alaptémára, nyilván nem érdemes megerőszakolnod magad, csak azért, hogy legyen egy munkád, de érdemes elgondolkodnod, hogy az adott lehetőséget amit eléd hoz az élet, elutasítod, vagy elfogadod. Azt kell ugyanis megérteni, hogy nincs ciki műfaj egy zenész számára, ha úgy érzi, hogy bele tud vinni valami különlegeset az adott feladatba, anélkül, hogy sérülne az egó. Ne utasítsd el magadtól a lehetőségeket, de csak finoman legyél naiv, résen legyél!

Magyar területen jelenleg 6 könnyűzenei műfajnak van nagyobb tere. Az egyik éppen a mulatós. Olyan felvevőpiaca van ami messze túlszárnyal minden külföldi zenét. Vidéken talán meg lehet élni belőle, ha folyamatosan haknizik az ember. Ha jogdíjat is akarsz keresni belőle, ez a terület még mindig hozhat a konyhára, de nagyon jónak kell lenned.

A másik terület a Rap, de ez elsősorban a fiatalokat vonzza és nem sok rap zenét fogsz hallgatni a vidéki diszkóban, de igazán a rádiókban sem. Viszont pont ez az a réteg, amely szinte szájról szájra terjeszti a zenéd.

A harmadik terület a Dj. Szatmári, Peat Jr. And Fernando, Dred vonal, amelynek modern a zenei alapja, és a dalok jellemzően a szerelemről szólnak, fiataloknak. A dalok ismerté tételéhez kevesebb időbefektetés kell, de a lufi gyorsan kipukkad, ezért folyamatosan kell dolgozni, nagyüzemben az újabb és újabb dalokon, mert gyors a lecsengésük.

A negyedik terület a külföldi koppintású zenék halmaza. Ezek főleg dj.-k által promotált dalok, és a hallgatók a 25-40 éves korosztályból jönnek. Ideális ismertség szempontjából, de meg kell dolgozni a további sikerekért.

Az ötödik halmazba tartozik az a zenei típus, amelyben vannak keveredések, de leginkább popdaloknak számítanak, könnyű, vagy nehezebb témával. Jogdíj szempontjából ezek számítanak a legjövedelmezőbbnek, de itt sem elkerülhető, hogy fellépésekre haknikra járj. Jól jövedelmez, de mázli is kell ahhoz, hogy egy szűk körbe beférj a tehetségkutatósok mellett.

A hatodik a rock. Ez utóbbiból megélni szinte csak koncertekkel lehet, vagy akkor, ha az összes tag ott van a toppon fejben. Minél többen dolgoznak egy bandában, annál nagyobb a hibalehetőség. Elég csak egy link alak és ez demoralizálhatja a többieket is. Másrészt, ha minden klappol, megoszlanak a marketing feladatok is.

A többi zenei stílusra nincs rálátásom. Mint az látható, a zenéből megélni csak rengeteg munkával lehet. A zene perifériáján lévő munkákra kihalásos alapon lehet eljutni. Ha hangmesterként te akarod végezni a hangosítást, ki kell járni a szamárlétrát. Először Road leszel, magyarán a kábelhuzogató, rackszekrény cipelő. Utána lépsz tovább. Az egyéb jellegű hangtechnikusi munkákra marad még a rádió és tévé. Ezekre a munkahelyekre bekerülni szerencse szükséges, de nem lehetetlen. Rengeteg tévécsatorna jött létre mostanában a semmiből. Tehát itt még van felvevőpiac, de ne nagyon keresd az álláshirdetéseket! Talán jobban jársz, ha magad kérdezed meg egy csatornánál, hogy van-e felvétel. Az ilyen helyeken bevált szokás, hogy külsősként alkalmaznak, tehát vállalkozóként kell dolgoznod.

A pénz csinál pénzt. Ha van pénz és tehetségben sincs hiány, sokkal többet érhetsz el, mint nulláról indulva. Fájdalmas kimondani, de a kapukat a pénz nyitja meg. Ha van pénzed, játszani fog a VIVA, ha van pénzed, nyomni fog a Class FM, feltéve, hogy megfelelő stílusú zenével házalsz. Sokszor számít a kapcsolati tőke. Ha ismerősöket szerzel a szakmában, ők is segíthetnek. Van aki pénz nélkül teszi, valaki pénz ellenében. Így legalább tudod, kire számíthatsz igazán. Másrészt be kell látni azt az alapvető tényt, hogy a popzene nem kizárólag művészet, hanem iparág is, amibe vihetsz művészetet is, de alapvetően egy termékről van szó. Ilyen alapon gondolkozva, ha a könnyűzene iparág, akkor itt üzletről beszélünk, nem egymás kölcsönös megsegítéséről. Néhányan talán nem értenek egyet velem ennek kapcsán. De vegyük szemügyre az elitkört! Caramel 2015-ben, egyes számítások szerint minimum 90 milliót keresett kizárólag a fellépésekkel! A Lélekdonor c. dala valóban képvisel művészi értékeket, ez is kellett hozzá, hogy legyen annyi fellépése, ami már bőven hoz a konyhára. A zenei jogdíjakat nem is számolom.

A vidéki rádiók nagyrészt általánydíjasok, míg a Class FM konkrét játszások után fizet. Felmerül a kérdés, hogy miként lehet egy dalt bejuttatni a rádiókba, hogy játsszák a dalod? A vidéki rádiókba könnyebben bejutsz, éppen azért, mert nem dalonként adják le a jogdíjat az Artisjus felé. De még náluk is van egy szelektálási rendszer. Egyszer-egyszer leadnak ismeretlen zenét is, de alapvetően olyan audiótárból dolgoznak, ahol a dalok jogvédettek, és ISRC kóddal ellátottak. Ez utóbbi hiánya esetén, a lejátszás után fizető csatornák szóba sem állnak veled. Van továbbá egy folyamatosan frissülő lista az ajánlott zenékkel, amelyhez rengeteg rádiócsatorna igazodik. Ha nem vagy benne a listában, kevesebb az esélyed arra, hogy a lehető legtöbb csatorna nyomja a zenéd. Ez nem egy összeesküvés elmélet alapú lista, egész egyszerűen a zenei szerkesztő dolgát könnyítik meg vele, hogy ne neki kelljen friss dalokat keresgélni, eleve kapjon javaslatokat új dalokra. Pontosan azért, hogy a lehető legtöbb rádióba eljusson a dal, rádiós turnét kell szervezni, ahol leadják a dalaid egy interjú keretében. Erre általában könnyen vevők a csatornák, ennek leszervezése nem kivitelezhetetlen folyamat.

Ha nincs megfelelő ember, aki a mellékes dolgokat leszervezze, szerezni kell! Ehhez viszont ismét kapcsolati tőkére van szükség. A legtöbb menedzser Magyarországon csak biztosra megy. Azaz tehetségkutatóból jött emberek menedzselését látják el, mert itt biztosítva van a reklám, hírérték. Erre már nem kell költeni. Van egy másik réteg amely fűt-fát ígér de nem teljesít. És szinte teljesen kihaltak azok a menedzserek, akik befektetéssel, hosszú távú megtérülésben gondolkoznak. Ez azért van, mert a mai rendszerben a függetlenség az irányadó. A művész nem meri magát szerződéssel lekötni, mert attól tart, hogy a menedzser kókler, a menedzser meg attól tart, hogy a művész az. Ha rossz emberbe fekteti a pénzét, akkor pórul járhat. Másrészt, aki annyi pénzzel rendelkezik, hogy felfuttasson egy együttest, zenekart, valószínűleg jobb befektetést is talál. Tehát az egyedüli lehetőség, hogy ismertté teszed magad, utána pedig eldöntheted, hogy egy ismert menedzser tovább futtassa a szekered, vagy te magad folytatod tovább az önmenedzselést.

Mindezekből kiindulva, talán érthető, miért ne egyedül vágj neki a karrierednek, és miért mondható el, hogy nehéz igazán révbe érni. A rövid velős tanácsom, hogy dolgozz meg érte, de úgy, hogy pörögj mint a buszkerék, és aknázd ki az összes lehetőséged!

További cikkek

Comment Form is loading comments...