Stúdió monitorokról általánosan.
Ebben az írásban az aktív stúdió monitorokról esik szó. A Részletesebb, összetettebb leírást a mastering könyvemben találhatjátok meg.
Stúdió monitor. Ez a keverés és mastering egyik nagyon fontos eszköze. Egy hagyományos hangfal és egy stúdióba szánt stúdió monitor között már nem csak elhanyagolható a különbség. Ha eddig hifi hangfalakon kevertél, változtass ezen szokásodon, mert rossz irányba viszi a füled! Még a legolcsóbb stúdióba szánt monitorokkal is jobban jársz, mint egy átlagos hangfallal. Miért? Ezek a speciális hangfalak erre vannak tervezve.
Sok hangfalban található keresztváltó. Mi is ez? Gyakorlatilag egy filter. A mély hangszóródba csak a mély frekvenciát engedi, a magasba csak a magasat. De, ami így leírva egyszerű, azt nagyon el lehet bonyolítani. Ahány hangszóró annyiféle kötés, amely függ az Ohm/Watt értéktől. És ezek nem mindegyike a legjobb. Nem mindegy a hangdoboz alakja, mérete, anyaga sem. Egyértelmű, hogy egy műanyag doboz rosszabb hatást gyakorol, mint egy fa. Egy hifi hangfalban többnyire olyan elektronikát találhatunk, amely hátrányosan változtatja meg a jelet a hanghűség tekintetében. Hifi hangfal alatt az olcsó tömegcikként kapható hangfalakról beszélek. Egy stúdió monitor fejlesztésekor azonban nagyon odafigyelnek arra, hogy a hang, az elektronika, a hangszóró, az anyag és a méret összhangban legyen. Nyilvánvaló, hogy ez nem minden stúdió monitornál sikerül tökéletesen, de jelentős különbséget hallhatunk egy hifi és egy olcsóbb stúdió monitor között is. Aki áttér egy stúdió monitorra, az először nem lesz képes jól keverni rajta. Van akinek hetekig tart az átállás, van aki pár nap alatt hozzászokik az új hangzáshoz. A Hi-Fi hangfalak esetében csak a drága berendezések jelentenek kivételt, de kiválasztásuk nehézkesebb, ezért, ha tehetjük, maradjunk az erre a célra tervezett berendezéseknél!
Fontos a méret. Egy kisebb méretű stúdió monitor, amiből úgy képes szólni a basszus, mintha valami nagy rendszeren szólna, egy pici csalást sejtet. Ebben az esetben ugyanis nem a doboz méretéből fakad a szub tartomány megjelenése, hanem abból, hogy olyan elektronikát építettek bele, ami kiemeli a mély frekvenciákat. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy a mély hangszóró nagyobb terhelést kap. Ilyenkor a hangszórót kell úgy terveznie a gyártónak, hogy alkalmas legyen erre a többletmunkára. Viszont minél több az elektronikus csalás, annál több a változás a jelben, mire eljut a hangszórókig. Félreértés ne essék, ezek a stúdió monitorok is lehetnek jók, de nagyon fontos, hogy élőben teszteljük a készülék hangját, mielőtt vásárlási lázba jönnénk. Kontroll monitornak kiválóak ezek a készülékek, és ha nem szánunk súlyos összeget a hangzásra, akkor is helyt állnak. Általában az ár hellyel-közzel valóban tükrözi a valós teljesítményt.
Másik fontos tényező a monitor beszerzésekor a linearitás és a frekvenciaátvitel. Miért fontos a linearitás? Egyszerű. Ha egy monitor valamelyik frekvenciatartományt hangosabban szólaltatja meg, valószínű, hogy keveréskor, mastering folyamatkor erdőbe csalja a hallásod és lejjebb veszed azt a tartományt, mert a füled a linearitást veszi természetesnek. Egy idő után hozzászoksz és megtanulsz helyesen keverni rajta, de fő lehallgatónak inkább olyan monitort válassz, ahol kevesebb a nagy kilengés! Ha arra vetemedsz, hogy két különálló stúdió monitort is be akarsz szerezni, mindenképpen eltérő karakterisztikájú hangfalakat válasz! Akadnak olyanok, akik három különböző hangfalon dolgoznak. Az egyiken zenét szereznek mert tetszik a hangja, a másikon kevernek, mert lineáris, a harmadikon tesztelnek, hogy hol van a hiba. Ha nincs pénzed az sem baj, ha a majdnem kész zenéd egy mezei hifi rendszeren teszteled. A cél keverésnél, masteringnél egyaránt, hogy a zenéd a lehető legtöbb rendszeren jól szóljon. Egy egyszerű hallgatónak nincs otthon több százezres hifije, ezért gondolnod kell az átlag zenehallgatóra is. A legtöbben nem foglalkoznak a teszteléssel, mondván, úgyis az internetre kerül. Sajnos ez általános jelenség és egyáltalán nem tesz jót a zenei ízlésnek.
Vannak olyan monitorok, -szinte az összes-, ahol a frekvencia szabályozással lehet a stúdió-szoba előnytelen hangzásvilágát korrigálni. Ha nem egy jól szigetelt stúdiószobában dolgozol és előnytelen a hangzás, netán nem tudod meg-felelő helyre tenni a hangfalat, ez a funkció hasznos lehet a korrekcióhoz. Fontos kiemelnem azt az egyértelmű tényt, hogy a monitorok első célja nem az, hogy szépen szóljon. A rendszer célja az, hogy az összes frekvenciatartományt a megfelelő mértékben halljuk, annak jó és hibás részeivel együtt. Erre a hifi hangfalak legnagyobb része alkalmatlan. Ezért nagyon fontos a linearitás. Akinek a füle hozzászokott egy kevésbé lineáris darab hangjához, az is képes keverni, vagy masterelni, de a professzionális felhasználók azért nem engedhetik meg maguknak, hogy ettől eltérjenek, mert ez az a standard amelybe minden esetben kapaszkodnak. Ezért van az, hogy a professzionális stúdiósok meg tudják mondani, miért nem jó egy hangfal karakterisztikája, míg sokan akik nem hallgattak igazán profi felszerelést, egy merőben átlagos hangfalra is jó jelzőt illetnek.
Egyre több stúdió monitort árulnak ribbon magassugárzóval. De érdemes tudni, hogy az olcsóbb hangfalakba épített ribbon sugárzók csalódást is kelthetnek. Sokan nem szeretik a hangját, mert csalnak. Nem a valós hangot mutatják. Egyéni döntés kérdése, hogy mit választasz.
A közeltéri hangfalaknál fontos tényező, mennyire fárasztja a fülünket a hang. A fárasztás egyik oka lehet a túl sok magas tartomány megjelenése. Az Adam A7 tipikusan több magasat enged át, ez megvezethet bennünket. Másrészről az sem mindegy, hogy a hangfal mély tartományát csupán búgásnak, vagy érthető frekvenciának halljuk. Ha képtelenek vagyunk megállapítani az alacsonyabb frekvenciák magasságát, az részben tervezési ok lehet, másrészt a szoba akusztikája is rátehet egy lapáttal a problémára. Egy jó hangfal a tranzienseket is szépen jeleníti meg, nem mossa el.
Konkrét monitor specifikációkról, az egyes hangfalak linearitásáról a mastering könyvben esik szó, ahol a következő hangfalak specifikációit mutatom be: