Tanácsok kezdő filmhang mixelőknek.

Sokat gondolkoztam azon, hogy írjak-e erről a témáról, ugyanis vannak nálam sokkal ügyesebb, okosabb szakemberek ebben a szakmában, csakhogy akárhogy nézem, ilyen témakörben csak külföldi oldalakon találhatunk választ, de ott is csak az általános dolgokat írják le. Másrészt vehetem a bátorságot, hiszen a mixing amúgy sem áll távol tőlem.

Kezdjük a magyar jelenséggel. Rengeteg kis költségvetésű magyar film van. Ennek egyik következménye, hogy a filmet a lehető legolcsóbban kell előállítani. Ilyenkor ha hangfelvételről van szó, nem a sztár Boom csapat veszi fel a hangot, hanem aki épp elérhető. Ez jól is elsülhet és rosszul is. Ha rendező vagy, csak azt tanácsolhatom, hogy válogasd meg ki rögzíti a hangot! Technikailag lehet, hogy nem lesz rálátásod, de egy jó név, vagy jó referencia sokat segíthet a kiválasztásban. Ennek elhanyagolása esetén meglehet, hogy a végösszeg magasabb lesz, mintha egy jó csapattal dolgoztatnál, ugyanis ilyenkor a mixing szakembernek kell csodát művelnie, ami valljuk be nem mindenkinek sikerül.

És ezzel elérkeztünk a második felvonáshoz, amikor nem a hanggal van baj, hanem valamelyik szakemberrel. Itt is érvényesül a spórolás. Egy saját példa. 2023-ban érkezik a mozikba (remélhetőleg) a „129” című film, ami utólag belegondolva egy igazi rémálom volt a munka szempontjából. Egy egész estés film összerakása nem kispályás meló. Persze vannak kitűnő szakemberek akik már rutinból nyomják, de ebben az esetben én egy olyan anyagot kaptam a képhez amit nem hittem el. Ugyanis a film hanganyagán már elkezdett dolgozni valaki, de félúton az illető úgy döntött, hogy ez kész van. Ilyen két esetben fordulhat elő egy filmnél. Vagy a szakember képtelen magasabb elvárásokat teljesíteni, vagy valami háttérben meghúzódó konfliktus akadályozza meg a végtermék elkészítését. A film előttem megjárt két másik szakembert is, mire hozzám került. Ebben az esetben számomra mindegy volt ez, ugyanakkor azzal szembesültem, hogy a dialógusokon kívül semmi nincs rendben. Egyedül egy olyan filmet lekeverni amiben robotok, repülő autók, drónok, verekedés, egyéb akciószekvencia van, de pár helyszíni Foley kivételével mindent újra kell építeni, nem leányálom. Ilyen munkákat csapat szokott végezni. Két nagyon intenzív hónap alatt jutottam el a film 95 százalékos állapotába ami csak azért nem lett 100, mert a rendező még változtatni a kart a képi anyagon. Utána meg jött a Covid.

A film alapanyaga rendszerezés nélkül egy nagy masszában állt a HDD-n. Bevallom én is szoktam trehánykodni, de ilyen hosszú film esetén nem lehet találomra mentegetni a hanganyagot. Rendszerezni kell, hogy könnyen megtalálható legyen a hang, ha kell. Tehát ha te mixing szakemberként egy kuplerájt tartasz fent a könyvtáraidban, az nagyon hátrányos. Kényszerítsd magad a rendszerezésre, ezáltal gyorsabb, hatékonyabb, jobb hangulatú leszel.

Az utómunkára használt szoftver. Ebben az esetben a hanganyag Reaper-ben volt létrehozva. Miután megnyitottam, elmormogtam egy imát, mert inkább tűnt útvesztőnek, mint egy projektnek. 10 évvel ezelőtt ha zenéről volt szó, nem ajánlottam a Fruity-t és a Reason-t sem. A Reason zenék például erős hangminőségproblémával küzdöttek. Mára ez a megállapítás már nem állja meg a helyét. Az egyetlen csak ami ma számít, az a felhasználóbarátság. Egy professzionális szakember számára az fontos, hogy a lehető leghamarabb a maximumot hozza ki a szoftverből. És erre a Reaper közepesen alkalmas. Csak azért, mert te ahhoz szoktál hozzá, önszántadból rengeteg korlátozást vezetsz be az életedbe, ha ezt használod. Igen tudom, te Reapert használsz és baromságokat beszélek. Na azt hiszem egy DAW összehasonlító megérne egy külön misét. "Oké, oké, de mi jöhet szóba?" - kérdezed.

FL studio, Reason, sőt néha a Logic is problémás. StudioOne marha jó lenne, ha... lenne 5.1 keverési lehetőség, de nincs. Vegas: Van 5.1, cserébe bonyolult folyamatok macerásak. Hozzáteszem, sokan használják a Vegast, és egészen addig nincs is gond amíg speciálisabb feladatokat nem kell végrehajtani. Például Time-stretch. Aztán ott a híres neves ProTools ami iparági standard, de úgy eszi a gépet, mintha csak azért tervezték volna. Nuendo: Minden megvan benne ami kell. Talán ez lenne a telitalálat szoftverhasználat terén, ha ez lenne a standard.

Ezekből az észrevételekből egyértelműen kiderül, hogy nincs olyan szoftver ami minden feladatra megfelelő lenne, de vannak támpontok ami fontos lehet. Hiába nem akarod, néha kötelező a ProTools. A rendező nem akar szoftverkompatibilitási problémákat, márpedig a hangstúdiók ezt használják leginkább. Elhiheted, hogy nem lesz az eszközparkjuk között a StudioOne, hiába a leggyorsabb szerkesztési lehetőséget biztosító szoftver. De a Cubase és Nuendo tényleg nagyon jó választásnak tűnik, mert a Pro Tools-t mára a profi szakemberek is egyre inkább kerülik.

De akkor most mi legyen? Átmeneti megoldásnak dolgozz olyan programban amiben gyorsan tudsz haladni, a munkafolyamat azon részében amikor még nem keversz, hanem a hangokat építed fel, vagy szeded össze őket. A ProTools-t pedig akkor használd amikor ezek megvannak, és keverni, effektezni kell őket. Ez sajnos plusz munka, manuálisan kell elvégezni az átvitelt és bonyolítja az életet. Ha tudod, hogy a teljes munka nálad lesz elvégezve akkor nem kell aggódni, azzal dolgozol amid van, amit szeretsz. De az alapvetés, hogy a Nuendo/ProTools párost meg kell tanulnod használni. Mi van ha elhelyezkednél egy stúdióban és nem tudod használni ezeket a szoftvereket?

Nekem zeneszerzésre a ProTools gáz. Lassú, valami ótvar a programozási megoldása, rengeteg szemetet termel a gépben, de hang editálásra filmes környezetben megkerülhetetlen. Ezek a hátrányok egy combos géppel, gyors SSD meghajtókkal javíthatóak. Ezek után már csak a szoftver hülyeségeit kell megszoknod.

Ha már technika! Filmes, fotós fórumokon rendszeres téma az adatvesztés. Kezdő éveimben sokszor volt ilyen, nem volt pénzem másodlagos HDD-re és erre nem költöttem. Ma már nem bízom a véletlenre. A rendszermeghajtóm és a fő tároló meghajtóim SSD- meghajtók. Ezek akkor hajlamosabbak elhalni, ha túl sok rajta az adatmozgás. De egy Foley hangbankot nem teszek ide-oda, mindig egy helyről hívom be az adott hangot, biztonsági tárolóimon viszont mindent tárolok és munka esetén egy-egy részfolyamat végeztével mindig mentek. Ezzel ne spóroljatok!

Létre kell hoznotok, vagy szereznetek kell Foley hangokat. Kisebb filmek esetében nem lesz külön csapat arra, hogy a helyi zörejeket rögzítsék, vagy stúdiókörülmények között produkálják a filmhez illő hangokat, ilyenkor neked kell pótolni a dolgokat. Ruhazaj, bőrruha, szövet ruha, lépések betonon, murván, szobában, parkettán, szőnyegen, avarban, pocsolyában. Ha nincs ilyened, ezeket te magad is rögzítheted valami normális hordozható felvevővel. Ezeket a hangokat ugyanúgy rendszereznetek kell, mint minden mást is. Érdemes terepfelvételeket is készíteni, erdő, szél, városi zajok, egyéb atmoszféra.

Oké. Van jó gép, megfelelő szoftver, hangbank. Mi kell még? Tényleges tudás, rutin. Az az igazság, hogy a Mixing iskolák többsége bár ad egy erős elméleti tudást, de a gyakorlati tapasztalat már elvérzik. Úgy értem, még ha a tananyagban benne is van ami kell, még ha megtanultad kezelni a ProTools szoftvert, a digitális mixert, akkor sem biztos, hogy elég tudásod van ahhoz, hogy a végeredmény tényleg jól szóljon. Egy nagyon egyszerű példát hozok fel. Tudod, hogy elméletben hogyan kell kikeverni a dialógus sávot, hogy az illeszkedjen a környezetbe. De arról tuti, hogy nem beszélnek egy suliban sem, hogy miként hallja egy felnőtt a filmek hangját, és hogyan egy fiatal. Erről talán szó esik általános szinten, mert egy fiatal ember még jól hallja a magas frekvenciákat, egy 40-50 éves ember viszont már nem. Ez szinte alaptétel. De az már nem merül fel, hogy ez hogyan csapódik le a film dialógus sávján. Számtalan filmet hallottam ahol a dialógus sáv tompa volt és elbújt a többi hang között. Ezt egy fiatal ember még jól megérti, de egy viszonylag tompább hallású felnőtt már egyszerűen nem ért bizonyos szavakat. így aztán, ha te egy fiatalabb szakember vagy, szinte biztos, hogy úgy fogod a magas frekvenciát beállítani, ahogy te jónak érzed, nem úgy ahogy kellene. Rutin esetén pedig már alvás közben is jól csinálod ezeket. Vagy egy másik példa: Bár szinte az égvilágon semmi gyakorlati haszna és értelme sincs, de tudtad, hogy össz-vissz két hangfallal is lehet 5.1-et keverni?

Ha már hangfal. A mozik többségében, legalábbis itthon JBL hangfalak szólnak. Így a rendező elfehéredett amikor meglátta, hogy én nem azt használok. Hiába magyaráztam neki, hogy a JBL csak a végső fázisban fontos, ez probléma forrás volt neki. Valahol értem a dolgot, de mégsem. Ott van például a Mackie HR széria, amihez hivatalosan mellékelték, hogy iparági ISO standard és filmes munkákra is kitűnően alkalmazható, de zenei környezetben kicsit átlagos. Ha professzionálisnak akarsz tűnni, akkor megrendelőid néhány százalékának fontos lesz mivel dolgozol. Tehát készülj fel, hogy költséges mulatság lesz a karriered felíveltetése mert kell egy olyan monitor amivel élvezed a munkát és kell egy olyan amivel visszaellenőrzöd.

Térjünk vissza a rutinra! A puding próbája az evés, valahogy bele kell tanulni a munkába. De azt javaslom első körben kisfilmek hangjával indulj, ne lépj rá rögtön az egész estés filmekre, mert ez mindig nagy falat. Sokszor ráadásul iszonyatosan monoton is. Egy embernek egy egész estés film, ha nincs elég tapasztalata, vagy nincs aki folyamatosan koordinálja a munkáját, túl nagy falat. Ismét a „129” című film jut az eszembe, ahol az összes lépéshangot, ruhazajt utólag kellett betennem az anyagba. Ez idegőrlő és semmi köze a mixinghez. Ha elhelyezkedsz valahol, ahol megmondják mit csinálj, az is referencia/tudás építő. Ezekkel a referenciákkal saját munkákat is szerezhetsz, később pedig akár nagy költségvetésű filmeket is csinálhatsz, akkor már nem egyedül, hanem csapatban.

Akárhogy is, ha igazán jó akarsz lenni, a legfontosabb az elhivatottság. Szurkolok neked és tulajdonképpen magamnak is, hiszen a filmes referenciáim korántsem olyan csillogóak mint a zenei, de ha hiszünk magunkban, akkor megállíthatatlanok leszünk!